Szabályozások, jogszabályok és megfelelőség
Ahogy a fenntarthatósági és energiahatékonysági követelmények folyamatosan változnak, a HVAC-R gyártóknak és az épülettulajdonosoknak alkalmazkodniuk kell a változó szabályozási környezethez. Ismerje meg az iparágunk jövőjét meghatározó legfontosabb szabályozásokat.
EU Ecodesign-tól az ESPR-ig: szabályozási fejlődés és jövőbeli követelmények a HVAC-R termékekre vonatkozóan
Az EU 2009/125/EK Ecodesign irányelve az energiafelhasználással kapcsolatos termékekre (ErP) vonatkozó környezettudatos tervezési követelmények egyedi ErP rendeletekben történő meghatározásának keretrendszere. Az ökotervezés célja, hogy szabályozza a jelentős energiafogyasztással rendelkező termékeket annak érdekében, hogy a kevésbé hatékony technológiák fokozatosan kikerüljenek a piacról.
Ez arra ösztönzi az iparágat, hogy hatékonyabb termékeket hozzon forgalomba, ami azt jelenti, hogy a fogyasztók számára idővel már csak a hatékonyabb megoldások maradnak elérhetők. 2009 óta számos ErP rendelet került bevezetésre ezen keretrendszer alapján, a fogyasztási cikkektől – például izzóktól és porszívóktól – egészen az olyan kereskedelmi termékekig, mint a hőszivattyúk, folyadékhűtők és légkezelő berendezések.
Az Ecodesign irányelvet felváltja a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet (ESPR, (EU) 2024/1781 rendelet), amely szinte valamennyi fizikai termékre kiterjeszti a hatályt, és szélesebb körű fenntarthatósági követelményeket vezet be, beleértve a digitális termékútlevelet (Digital Product Passport) is. Az új, termékspecifikus szabályozások 2026-tól kezdődően várhatók, miközben a meglévő ErP rendeletek mindaddig érvényben maradnak, amíg azokat felül nem vizsgálják vagy fel nem váltják.
Példák a HVAC-R üzletágban:
- Motorok által hajtott ventilátorokra vonatkozó rendelet - (EU) 2024/1834 - Ez egy új szabályozás, amely 2026 nyarától alkalmazandó
- Helyiségfűtő berendezésekre vonatkozó rendelet (EU) 813/2013 – beleértve a hőszivattyúkat - A következő módosítás tervezete 2025 decemberében jelent meg. Szigorúbb követelmények várhatók
- (EU) 2016/2281 rendelet a hűtési termékekre vonatkozóan, beleértve a folyadékhűtőket - Az EU dolgozik a következő módosításon. A hatály kiterjesztését is javasolták, például a CRAC egységek bevonásával
- (EU) 1253/2014 rendelet a szellőztető berendezésekre vonatkozóan, amely a légkezelő berendezések szempontjából releváns - A következő felülvizsgálat tervezete 2025 tavaszán jelent meg. Az új szabályozás várhatóan 2026 végén jelenik meg, 2 éves átmeneti időszakkal (az új követelmények várhatóan 2028 végén lépnek hatályba).
EPBD (Épületek Energiahatékonyságáról szóló Irányelv)
Az EPBD átdolgozott változata, a 2024/1275/EU irányelv, megerősíti az EU épületek energiahatékonyságának javítására és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló keretrendszerét. Hosszú távú célja, hogy 2050-re magas energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállomány jöjjön létre.
Az új épületeknek nettó zéró kibocsátású épületekké kell válniuk: a közfeladatot ellátó szervek tulajdonában lévő épületek esetében 2028-tól, minden új épület esetében pedig 2030-tól. A meglévő épületek tekintetében az irányelv különösen a legrosszabb energiahatékonyságú épületállomány javítására helyezi a hangsúlyt. A nem lakóépületek energiahatékonyságának 2030-ra a nemzeti szinten meghatározott, a „legrosszabb 16%”-hoz tartozó energiahatékonysági küszöbértékek alatt, 2033-ra pedig a „legrosszabb 26%”-hoz tartozó küszöbértékek alatt kell lennie.
Az átdolgozott irányelv emellett nagyobb hangsúlyt fektet a beltéri környezeti minőségre, az épületek műszaki rendszereire, az automatizálásra, valamint a felügyeletre és a vezérlésre. A FläktGroup megoldásai – mint például a igényvezérelt szellőzés (beleértve a VAV-szelepeket és a PI klímagerendákat), az érzékelők, a helyiségszabályozók, az energiahatékony légkezelő berendezések (hővisszanyeréssel), a FläktEdge, valamint az épületautomatizációs és -vezérlő rendszerekkel (BACS) való összekapcsolhatóság – hozzájárulnak az energiahatékony, egészséges és a jövő kihívásainak megfelelő épületek kialakításához.
A követelményeket nemzeti jogszabályok révén fogják végrehajtani, ezért a részletek országonként eltérőek.
Szeretne többet megtudni az EPBD-ről? Olvassa el cikkünket:
F-Gáz: A HVAC rendszerek felkészítése az alacsony GWP értékű jövőre
A frissített uniós F-gáz rendelet (2024/573) felgyorsítja a magas GWP értékű hűtőközegek fokozatos kivonását, amelynek teljes megszüntetését 2050-re tűzték ki célul. A szigorúbb határértékek és a közelgő tilalmak elősegítik az alacsonyabb GWP értékű alternatívák előtérbe kerülését – ami gyakran új megközelítéseket igényel a biztonság, a rendszertervezés és a hűtőközeg kiválasztása terén.
Bár a meglévő rendszerek továbbra is üzemképesek, az olyan gyártók, mint a FläktGroup, már fejlesztik a jövőbeli követelményeknek megfelelő, új generációs megoldásokat, amelyek egyensúlyt teremtenek a hatékonyság, a biztonság és a fenntarthatóság között.
Szeretne többet megtudni az F-Gáz irányelvről? Olvassa el cikkünket:
PFAS: Az „örök vegyi anyagok” kockázatainak megértése
A PFAS, más néven „örökös vegyi anyagok”, egy nagy és összetett csoportja a mesterségesen előállított szintetikus vegyi anyagoknak, amelyeket az 1950-es évek óta használnak fogyasztási cikkekben és ipari termékekben.
Ami a PFAS-t olyan hasznossá teszi, az egyben azt is jelenti, hogy a környezetben nem bomlik le. Több ezer évig megmaradhat a talajban és a vízben, és az idő múlásával felhalmozódik az emberek és a vadon élő állatok szervezetében. Bizonyos PFAS-eknek való kitettséget számos egészségügyi problémával hozták összefüggésbe, többek között: bizonyos rákfajták kockázatának növekedésével, az immunrendszer reakcióképességének csökkenésével, valamint a csecsemők pajzsmirigyére és fejlődésére gyakorolt hatásokkal.
Mivel a PFAS-re vonatkozó szabályozás világszerte egyre szigorodik, egyre fontosabbá válik annak megértése, hogy milyen hatással vannak ezek a vegyületek a HVAC rendszerekre. Ez a tanulmány, Környezeti hatások, szabályozási trendek és a PFAS-mentes hűtőközegek szerepe a HVAC rendszerekben, áttekintést nyújt a PFAS-sel kapcsolatos környezeti és egészségügyi aggályokról, a kialakuló szabályozási trendekről, valamint arról, hogy a PFAS mentes hűtőközeg-megoldások – például az R32 – hogyan támogathatják a hűtőrendszerek tervezésének fenntarthatóbb és előrelátóbb megközelítését.